A Fidesz, ma, Magyarország legerősebb és egyben legcentralizáltabb pártja, az Országgyűlésben másodszorra is kétharmados mandátumarányt szerzett. A szervezet a köztudatban és az irányításban egyaránt összeforrt egyetlen alapító nevével, Orbán Viktoréval. A cikksorozat megpróbálja körüljárni a Fidesz történetét mind strukturális szinten, mind előrejutását a pártpolitikában.

A Fiatal Demokraták Szövetsége 1988. március 30-án kezdte pályafutását a Bibó István Szakkollégiumban, 37 egyetemista által fémjelezve. Valószínűleg senki sem gondolta a társaságból, hogy  az általuk alapított szervezet, 25 év múlva a legmeghatározóbb lesz Magyarországon.

Az aláírók között szerepel többek között:
Bayer Zsolt – jelenleg is a Fidesz tagja, publicista
Deutsch Tamás – jelenleg is a Fidesz tagja, EP képviselő
Fodor Gábor – 1993-ban kilépett, ma a Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke
Kövér László – jelenleg is a Fidesz tagja, az Országgyűlés elnöke
Molnár Péter – 1993-ban kilépett, jelenleg slammerként vesz részt a közéletben
Orbán Viktor – jelenleg a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke

Az alapító egyetemisták szerint: ”Magyarország társadalmának és a magyar nemzetnek súlyos és valószínűleg elhúzódó válságidőszakában vagyunk. A ma fiatal generációinak semmiféle felelőssége nem lehet azokért a tegnapi hibás döntésekért, amelyeknek következményeit nagyrészt már ma is ők viselik. Van viszont felelősségük a jövőt befolyásoló mában, és van joguk is, hogy saját jövőjük alakításába az általuk választott módon beleszóljanak! […] szükség van az állampolgári felelősséget erősítő, az érzelmeknek kollektív bölcsességgel gátat szabó és formát adó autentikus társadalmi szerveződésekre. […] A Fiatal Demokraták Szövetsége egy akar lenni e szerveződések közül.”

Önmagukat „liberális, radikális és alternatív” erőként definiálták. A Fidesz 1988. április 17-i találkozóján megválasztotta a szervezet első szóvivőit, majd május 14-én elfogadta az első Ideiglenes Alapszabályt, mely az októberi kongresszusig meghatározta a Fidesz működését. Az államhatalommal való kardoskodás közben – mely a bejegyzés körül forgott - 1988. október 1-2-án megkezdte a szervezet első kongresszusának első fordulóját Budapesten, majd a második fordulót 5 héttel később. Először elfogadták az SZMSZ-t (Szervezeti és Működési Szabályzat), majd a politikai programot is. Ekkoriban a Fidesz – saját bevallása szerint – 1360 tagot és 30 alcsoportot számlált.

A Fidesz egy bázisdemokratikus, horizontális alapra kívánta helyezni magát, mely a magyar közéletben mindmáig eléggé ismeretlen fogalom maradt. A tagság képezte a bázist, minden tagnak ugyanannyi joga volt a szervezet életében, ami jelenti az ún. Frakció és Csoport alapítást, valamint a Kongresszuson való részvételt is, továbbá minden Fidesz-tag választó és választható a szervezet bármely tisztségére.

Aki elfogadta a szervezet alapszabályait, az lehetett tag, a felvételi eljárás csupán egy nyomtatvány kitöltéséből és beküldéséből állt. A tagság formális feltételei igen egyszerűek voltak, el kellett fogadni az alapító nyilatkozatot, továbbá a jelentkező nem lehetett idősebb 35 évesnél. Ez a könnyű felvételi procedúra eredményezte a tagság dinamikus növekedését a korai időszakban.

A Kongresszuson minden regisztrált tag tevékenyen részt vehetett.

A Frakció alapításhoz 50 főre volt szükség, és ezeknek a Frakcióknak joga volt bármilyen kérdésben saját álláspontot kialakítani, a szövetséggel szemben külön véleményt deklarálni, és mindezt nyilvánosságra is hozni.

A Csoportok, melyek alapítása 5 főt igényelt, alkották a Fidesz regionális szervezeteit, melyek kizárólag koordinációs feladatokat láttak el, továbbá egy-egy tagot delegáltak a Tanácsba, melyben annak az egy főnek annyi szavazata volt, ahány Fidesz-tagot képviselt.

A Tanács a Kongresszusok közötti stratégiai döntésekért felelt, 1-2 havonta tartott üléseket; soros elnökség volt, az elnök kizárólag adminisztratív feladatokat látott el.

A Kongresszus, mely a fő döntéshozó szerv, választott meg 7 főt, a Tanács pedig 6 főt az ún. Választmányból, mely a szervezet operatív irányításáért felelt, ugyanakkor a Frakciók és a Csoportok magas szintű autonómiája miatt nem bírt tényleges hatalommal a szervezet felett, ugyanis nem kerülhette meg a bázisdemokratikus alapokat, a Frakciókat és Csoportokat, nem volt közvetlen, megkérdőjelezhetetlen befolyással senkire és semmire. – 1989. októberétől a Választmány 13 főjét már kizárólag a Kongresszus választotta.

A külvilág felé való kommunikálásban egységtelen volt a szervezet, melyen belül, a kezdeti időszakban, leginkább a személyes ismeretségek jelentették a fő tőkét. Szakpolitikai kérdésekben több, különféle társaság fogalmazott meg véleményt, nem voltak egyszerre komoly és egységes állásfoglalások gazdasági, környezetvédelmi, vagy egyéb szakpolitikai kérdésben.

Az 1990. évre kiírt választásokon való részvétel eldöntött tény volt, ugyanakkor a jelöltek megválasztása már ennél komplikáltabb volt. Végül az egyéni jelöltekről – akiknek a győzelme esélytelen volt a fidesz számára az egy győzteses egyéni választási rendszerben – a helyi csoportok dönthettek. A területi és az országos listára egy bizottság tett javaslatot, melynek két tagját a Választmány, hármat pedig a Tanács delegált; a végleges listát végül a Tanács fogadta el, de a Választmány is domináns szerephez jutott a jelöltek kiválasztásában.

A Fideszben ezekben az időkben egy nagyon enyhe centralizáció ment végbe, mely abszolút elhanyagolható figyelembe véve a horizontális jelleget (lásd. Frakciók és Csoportok szerepe), de ez csupán a professzionalitás igénye miatt történt. Megfigyelhető, hogy első sorban azokon a területeken következtek be lényeges változások, ahol a környezet ezt gyakorlatilag kikényszerítette, mert a párt nem működhetett adminisztratív szervezet, szakpolitikai munkacsoport és hasonlók nélkül, ezek létrehozása ráadásul a testületek jellegéhez képest meglehetősen decentralizált módon következett be.

A következő fejezetben az 1990. december 9-től bekövetkezett változások, „szigorítások” fognak górcső alá kerülni. Ha tetszett, oszd tovább és lájkold facebook oldalunk a következő cikkért, ha észrevételed van, írj! ;)

Források:
http://otdk.zskf.hu/Dolgozatok/199.pdf
http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=60
http://iii-iii-kronika.blog.hu/2013/10/08/fidesz_kongresszus
http://www.fidesz.hu/hirek/2013-03-29/a-szovetseg-legf337bb-celjai-alapertekei-nem-valtoztak/
http://www.rev.hu/rev/images/content/magyar_fuzetek/1920/magyarfuzetek1920_fidesz.pdf